Most nem a hiedelmek szerinti 7 szám misztikával foglalkoznék - minek tenném ugysem hiszek benne. Inkább visszatekintésnek szánom. 7 év? Mintha tegnap lett volna, újra zsongnak bennem a érzelmek, ahogy készültünk a menyegzőnkre, terveztünk, kiviteleztünk, és elkezdtük a nagybetüs Életet.
Albérletbe költöztünk, nem volt még autónk, de mivel városközpontba laktunk minden könnyen elérhető volt. Nem volt könnyű időszak, főleg, hogy akkor még nem volt egyszerű az állampolgárság megszerzése. De ahogy az évek teltek, alakultak a munkahelyek, sok mindenbe belekezdtünk, amit utólag lehet megbánás is kísért, de mégis ami a legfontosabb, hogy mindenből tanultunk valami jót és hasznosat. A 7 évünk egyik legszebb gyümölcse az gyermekünk Jázmin. Sok örömet és boldog pillanatot hoz, persze felelősségteljes és lemondással járó életet is, de ahogy szoktam mondani: "Nem adnám Jázmint a világ összes kincséért sem". Amit érzek a hét év alatt, hogy mintha egy teszten vettünk volna részt, amelynek a cime: " A kevesen hű voltál, többre bízlak ezután". Az évek során egyre több mindent bízott ránk a mi Atyánk, amin megpróbálunk hűséggel sáfárkodni, (anyagi javakra gondolok, leginkább). Nagyon hálásak vagyunk mindenért, mert kegyelemből van mindenünk amink van. Az életért az egészségért is hála tölti el a szivem, mert amikor például Kanadában tartozkodtunk, mindenki beteg volt körülöttünk, nekünk pedig egyszer sem kellett orvoshoz menni. Ez is kegyelem. De a 7 év főszereplője: kedves férjem - na persze én is.... még mindig állitom, hogy az egészéges házasság alapja a Szeretet, aki maga Isten. Ha nem jó az alap, minden összeborul előbb utobb. Én is mondhatom, hogy a 7 év alatt ezen az alapon álltunk és állunk, nem emlékszem olyan nagy vitatkozásokra ami nem zárult volna le "mig a nap lement" - ezért is hálás vagyok. Nagy áldás ha egy emberpár ugyanazon a húron pendül. Hiszem hogy ezután is igy lesz, mert ugyanaz Aki megtartott minket eddig, hiszem hogy ezután is megfog tartani hitben szeretetben és békességben.
2004-2011, Június 26
SDG
