Könnyű megjegyeznem a nevét, mert a Rama margarin a kedvencem volt, sajnos itt nem lehet kapni, de van más :) Na de visszatérve, pénteken elutaztunk a Rama táborba, kb 70 km-re van Torontotol, nagyon sok tó van körülötte, és a fák mindenütt kezdik felölteni az őszi szineket. Főleg a vadszőlőnek olyan piros levele van ilyenkor, hogy csoda. Pénteken és szombaton Attyék dolgoztak a táborban. Mi szombaton sétátunk, fedeztuk fel a természetet, Jázmin kedvenc játéka a kavicsok vizbe való dobigálása lett. na persze volt egy jo segitsége a Tőtös Márta, aki oly sok turelemmel adogatta neki a kövecskéket. Vasárnap hálaadó napot ünnepeltünk, és az volt az egyik fő gondolat, hogy ne csak ilyenkor legyünk hálásak, hanem az év mindennapján. Nagyon finom ebédet föztek nekünk, és mivel készülünk egy kis albérletbe elköltözni, a kedves hölgyek készitettek nekunk egy aranyos kezdő csomagot, tányérok, poharak, konyhai eszközök... annyira meglepődtem a kedvességükön, és hogy milyen jo Isten hozzánk, hogy igy kirendeli a mindennapi szükségleteinket. Érdemes az Ő nevében és erejében bizni.
" Aki hálaadással áldozik az dicsoit engem". Ima: "Segits Istenem, hogy az én szivem minden körülmény között hálás tudjon maradni, hogy ezáltal is a te nevedre hozzak dicsőséget! Köszönöm az életet, az egészséget, a mindennapi kenyeret. A családomat, a gyülekezetet, ahol téged dicsoitenek.Köszönök mindent Neked, ámen."
2009. szeptember 28., hétfő
2009. szeptember 22., kedd
Ügyes kezek :)
Ma Balla Máriáéknál töltöttük az egész napot, zakuszkát készitettünk és az én kislányom, nagyon segitokészen bontogatta velem a paszulyt. Egyem meg a kis ügyes kezét! :)
Nagyon jo napunk volt, jo volt közelebbről megismerni az ittenieket, persze Márta nem is új, inkább régi ismerős. Neki nagyon örültem amikor találkoztunk eloszor a gyuliben. Roviden ennyi.
SDG
2009. szeptember 21., hétfő
Vároterem-
hez hasonlit az életünk ezekben a napokban. Visszaemlékszem mikor Amsterdamban vártuk a következő repülőnket, tudtuk, hogy valamikor felszállhatunk, csak pontosan nem tudtuk mikor, hát most is igy vagyunk... igéretben van egy lakás amit kibérelhetunk, csak még pontosan nem tudjuk mikor. A napjaim most leginkább pihenéssel telnek és probálom bepotolni a Jázminnal valo foglalkozást. A mult héten többször is kimentunk 4en (Adina, Salomé, Jázmin, én) egy közeli játszótérre, ott nagyon szerették a gyerekek. Jázmin a hintázást és a csúzdavárban való mászkálást élvezte a legjobban :)) Adina készitett képeket, majd kölcsönkérek tőle egy néhányat. Kár, hogy otthon nincsenek ilyen játszóterek... hát mostmár ugy érzem teljesen átálltam erre az idozónára, szokom az itteni üzleteket, vásárlási szokásokat. Tegnap ujra elmehettünk ISten házába, az imaházba. Van itt egy jo szokás, reggel imaora és istentisztelet után, senki nem megy haza, hanem idehozza az ebédjét és elfogyasztja, utánna johet énekproba, vagy más, majd 3tol a délutáni program, ez azért is van igy, mert a legtobben elég messzirol jonnek, 40-50 perceket utaznak. IGy adodik lehetoség tobb embert megismerni, és idáig csak kellemes benyomások értek. Szeretjuk itt, ha a Jóisten is jónak látja, akkor szeretnénk szolgálni a gyülekezetben továbbra is zenével énekekkel. Okt9, 10 ifi találkozo, 11én pedig lesz Dániel beiktatása. Ezen a hétvégén pedig halásztáborba készülünk, reméljük az idő is szép lesz, mert jelenleg elég borus. Még most is alig jon hogy higyjem, hogy itt vagyunk...
A tegnapi imaórai téma: Isten békessége minden értelmet felülhalad. Ehhez az út pedig a szelid és alázatos élet. Aztán Jábéc imájárol volt szó, aki Isten áldásáért könyörgött, majd délután a hit fontosságárol, és a lelki fegyverzetek felöltésérol.
Sokat gondolok haza, az ottani barátokra ismerősökre, de őszintén még honvágyam nincs, ... talán ez még tul hamar is lenne... na szoval még vároterem szerű az életem, életünk jelenleg, várjuk, hogy ISten megmutassa, merre vezet vándorutunk e földi létben:)
SDG
Címkék:
Hétköznapi beszámoló
2009. szeptember 13., vasárnap
Gazdag programok
Szombat: Grillparti a Bákai István és Olganéninél
Vasárnap:gyülekezeti alkalom.
Már rég nem éreztem ilyen jol magam vasárnap egy gyülekezetben. Sok kedves testvér fogadott minket, az ebéd szeretet vendégség volt, mindenki megosztotta a másikkal amilye volt. Az összejövetel után pedig felköszöntötték Dánieléket mint az uj lelkipásztorukat, és ujra sutik sorozata volt az asztalon. Az alkalmon volt lehetoségunk nekunk is bemutatkozni, zenélni énekelni, még az énekkari probán is részt vehettunk. Nagyon nyitottak a testvérek, közvetlenek, és naaaagyon segito készek. Jól érezzük itt magunkat, élvezzük még Dánielék vendégszeretetét egy ideig, köszönjük az Urnak hogy vannak ők itt nekünk. Most egy néhány kép:
2009. szeptember 11., péntek
Utazás képekben :)
Készülünk Torontoba, Jázmin is érdeklődéssel figyeli mi ez a nagybőrőnd...




Elbúcsuztunk kedves szomszédainktól is, akiktől nagyon sok szeretet és segitséget kaptunk az elmult években, köszönjük még 1x.
Bedő Gábor kedves barátunk vitt fel Budapestre, és előző este családja fogadott minket egy nagyon finom vacsorával, sajnálom hogy nem volt nálam a fényképezőgép :( Köszönjük :)
Magyarország fölött utban Amsterdam felé...
Amsterdami reptéren, egy kislánnyal nagyon megbarátkozott Jázmin amig vártuk a következő járatot....
a repülőnk ami átvitt az óceánon :)
Nagyon szuper utazásunk volt, Jázmin nagyon élvezte a "betűvel" (repülővel) való utazást. Végig játszott énekelt, és mivel mind 2 repülőn az ablak mellett ült a látvány is lenyűgőzte. Aludt is 2-2 órát, és észre sem vettük az utazást mert nagyon jó volt a kiszolgálás is. Kellemes élményekkel maradtunk ami a légitársaságot illeti.
12 óra utazás után végre megérkeztünk :)
Itt várt minket Dániel, és a Weis család, akik 2 órát vártak ránk mig az utlevél ellenőrzésen átmentünk és a csomagjainkat sikerült összeszedni. De minden megérkezett velünk együtt, a gitárt pedig felvittük a repülőre magunkkal, amit az ajtónál nagyon kedvesen átis vettek és az első osztályon találtak neki egy tároló helyet :)
Jelenleg Püsök Dániel és Adina fogadtak be minket mig alakul a helyzetünk, és hihetetlen milyen nagy áldásokban részesit ISten. Hisszük hogy továbbra is velünk lesz, és vezetni fog, ahogyan eddig is tette. Tegnap este már találkoztunk egy néhány testvérrel az itteni gyülekezetből. Ők is nagyon kedvesen fogadtak és jó volt érezni a szeretetüket már első perctől. Hát itt vagyunk, jól vagyunk :)
SDG
2009. szeptember 5., szombat
Hihetetlen de élmény....
.jpg)
viccelődünk soxor ezzel a kijelentéssel, amit hallotunk régen egy furcsa emberkétől... de most ez tényleg igy van. Nem is nagyon jön a pakolási készség, inkább noszogatnom kell magam. De valahogy azért csak megleszünk. Nagyon sok imánkra válaszolt az Isten az utobbi idoben, ezáltal is tudtuk, hogy zöld utat kaptunk a távoli ország felé. De jött egy bonusz is, mégpedig, hogy a házunk sem marad csak a biztositással és riasztoval felszerelve, hanem egy kedves család költözik be addig mig távol leszünk, mégpedig a.... Bedő család :) Ők is Erdélyiek, sőt még mitöbb Udvarhelyről költöztek ide, talán már 2 éve. Hát Isten csodálatosan nyitotta a kapukat, hihetetlen és élmény is egyben. Ember tervezi meg az ő utját, de Isten igazgatja annak járását. Hát ezt tapasztaljuk mostanában mindennap:)
SDG
2009. szeptember 3., csütörtök
Apukám
ma hazautazott. Elvittük Váradra, és segitettünk neki felszállni a vonatra is. Jó volt együtt lenni egy kis idot, mikor elment, arra gondoltam vajon találkozunk-e még? Olyan ritkán látjuk egymást... ugy mondta régen, hogy ide jön Debrecenbe lakni, de most azt mondta, hogy ő jobban szeret egyedül lenni, és olyan jól érzi magát ott falunk, hogy ritkaság, ahogy ő mondaná. Kivánom neki, hogy az Ur őrizze minden rossztól és egészségét is, és adjon neki erőt evangélizálni, mert ez az ő szive vágya, hogy az ő szülőfalujában megtérjenek az emberek. Idén tölti a 79 évet, senki nem mondaná, hogy ennyi éves.
SDG
2009. szeptember 2., szerda
Zilahon is ünnepeltünk :)
Hazavittük Zsoltit, és egy időre el bucsuzhattunk szüleinktől is. Nagyon finom ebéddel vártak, és Jázminnak külrönösen finom és szép torta készült mivel ő volt az ünnepelt. Találkoztam Eunival is, örültem, hogy utolag is részvétem nyilvánithattam, és kiszaladtunk a panzióba is, ahol Dániellel beszélgethettünk, és nem csak vele hanem Évikével és más ott dolgozokkal is. NAgyon finom volt a tojásrántotta, köszönöm :) Délután viszont sietni kellett vissza Debrecenbe, mivel fogorvosi elintézni valóim voltak. Meglepetésként magunkkal hoztuk apukámat is, ő majd holnap megy vissza Udvarhelyre. Jó gazdag napunk volt, mostmár készülünk a hosszú utra.
SDG
Címkék:
Család,
Születésnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)