Isten éltessen kedves édesapám!

édesapámnak aki ma tölti a 80ik életévét!

"Születésnapodon, nem kívánunk egyebet,
csendes lépteidet kísérje szeretet.
Szívedben béke, lelkedben nyugalom,
légy nagyon boldog ezen a szép napon."
SDG

"Élsz, barackvirág"

írta Csiszár Mária...
http://www.csimaria.sokoldal.hu/barackvirag_kezdolap
ezen a linken kezdtem neki elolvasni a könyvet.

Köszönöm Annuska néni, tényleg érdemes elolvasni. Csodálkozás, kis felháborodás, de legtöbbnyire csodálat Mária iránt, és könnyes szemek kisérték ezt az olvasmányt. Be kell valljam nagyon felkavart. De nagyon jó volt elolvasni, mert egy kicsit kilépünk az elkényeztetett világból általa, és a mi problémáink, amik azelőtt hatalmasnak tűnnek, a könyv elolvasása után pindurkára összenyomorodnak. Ott vannak, de már nem is lényegesek, és megtanulok újból és újból hálát adni az egészségért, és anyai szeretetért.
A könyvben egy beteg kislányról van szó, akiről az orvosok már születése pillanatában lemondtak. Édesanyja és családja szeretete azonban életben tartotta, de az út az élethez nehéz akadályokba ütközött. Ráadásul még az áttelepülés is hozta magával gondjait, bajait és örömeit. akinek van kis ideje, én is tudom ajánlani a könyvet.
Köszönöm Mária, hogy vetted a fáradságot, és leirtad mindezt nekünk. Van mit tanuljak tőled és a Mesteredtől.
További gondolatokat Máriától az also linken is lehet olvasni.
http://eszmelkedesek.blogspot.com/



SDG

Lessie az új családtag

Bővült 7végén a családunk... egy kiskutyával.

Ő is golden retriever mint Sparky, és el is kellett utaznunk érte, hogy elhozzuk, de megérte, mert nagyon aranyos. Ez már Jázmin kiskutyája, és nagyon élevezi, hogy adhat neki reggel és este enni. Az óvodában is nagy örömmel mondta az óvobácsinak, hogy képzelje el, hogy van kiskutyája.

Egymindennapi rutint kezdünk megszokni... reggel 6kor kelés, készülődés, elviszem oviba Jázmint, elmegyek munkába, Atty is ugynaezt teszi, (neki egy kicsit változóbb a munkarendje mint az enyém), majd délután megyek Jázmin után és haza. Olyan jó érzés, hogy vár az otthon, a család.
Ma reggel megcsodáltam az őszt. Nem emlékszem, hogy 10 év alatt láttam még ilyen szép őszt Debrecenben. Sokat esett az eső, emiatt nem hirtelen hulltak le a levelek, hanem most is folyamatosan váltják a színűket, sárgára, pirosra... reggelenként nem egyszer keveredünk dúgóba Jázminnal az ovi fele... Sok a vasúti átkelő is, ami akadályoz a haladásban. És rájöttem, hogy nagyon nem szeretem ha előttem épp egy kamion vagy busz áll. Akadályozza a kilátást, illetve, az indulásom vagy megállásom az ő lámpájuktól függ, hogy kigyul-e a féklámpájuk vagy nem... hát soxor volt igy az életben is... valami nagyobb körülmény, leszükítette a látásomat. Csak az orromig láttam, ha lehet igy mondani... de milyen jo hogy volt ilyenkor is egy Valaki, akihesz ha fohászkodtam meghallgatott és lépésről lépésre vezetett. Jó hinni, mert megtart a nehéz körülmények közt is, (nem a hit, hanem akiben hiszek), és jó hálát adni is, amikor tiszta az út, és lehet haladni, nincsenek sorompók, akadályok.
"Ha úgy tűnik: túl nagy a próba,
Erőd nem futja, s a cél még messze van...
Ha álmaid árnyék borítja,
S a szíved mélyén a kétség fojtogat -
Úgy biztasson e dal.

Legyen bár oly magas a hegy,
Minden nap följebb érhetek,
Ha lépésről lépésre megyek,
Célba érek -
Nem adom fel!

Egy lépést teszek, egy lépést teszek,
Egy lépést teszek a Jézus oldalán.
Egy lépést teszek, csak egyet vele!
Fölérek a hegyre, mert ő velem!"

hát igy még sosem jártam....

Nemrégiben észrevettem hogy 59 olvasó van bejegyezve... másnap egyszeribol 61 lett. Pedig már annyira szándékoztam köszönteni a 60ik olvasót. Aztán ma megtörtént a csoda, valaki ugy határozott, hogy mégsem akar olvasni igyhát 61ből 60 kedves olvasó van - láthatóan, mert tudom hogy sokkal többen olvasnak, mármint amikor irok. Máriát és Ilonát köszöntöm, mert igy vagy úgy mindkettő egy adott pillanatban a 60ik olvasónak számit. Nekik küldöm ezt a szép virágcsokrot.

Nagyon szép hálaadó ünnepélyen vehettünk részt tegnap.
Nem is tudtam felsorolni hirtelen, hogy milyen sok mindenért vagyok hálás.... nagyon hosszú lenne, ugyhogy pillanatnyilag csak a szivemben örzöm és nem fogom ide leirni. :P
Voltak kellemes meglepik is... itt voltak Veronka néniék Brassoból, egy kicsit fel is idéződtek bennem hálaadóünnepélyes emlékek... dehát forog az élet kereke... mostmár teljesen más környezet, más család tagok vesznek körül, és igy van ez rendjén. A süti is nagyon jól sikerült, mindenkinek (Paul-Gál családnak) izlett, Jázminnak a legjobban :)) ja hogy milyen süti? mézeslapok, meggyel, csokiöntettel.... majd a recept is felkerül amikor időm lesz rá.


Mostmár a megfázásból is kezdek kikecmeregni... de elég kellemetlen volt... főleg szombaton éreztem nagyon rosszul magam... aztán lefeküdtem vagy 2 órát, pihenni, majd felkeltem és ugy gondoltam, csak ha sütök valamit- fogja megmenteni a jókedvemet.... hát igy is lett. Sütöttem, láttam, ettem, és jó kedvre derültem...
Atty ma Miskolcon, ott koncertezik a kórus. Jázmin oviban. Újabban haza jön mindenféle mondókákkal, aztán kénytelen vagyok kikeresni a google-ben, hogy megtanuljam, mert ha véletlenül elfelejt 1-2 szót és nem tudja folytatni, akkor teljes az elkeseredetség. Igyhát én is újra élem gyermekkoromat. Sőt még jobb, mert német óviba járva, nem is nagyon tanultam magyar mondokákat. Hát ennyi. mindenkinek szép hetet.
SDG