Marcius 8 egy kicsit maskepp:)

Nagyon kellemesen telt iden a marcius 8. Igazan megtiltottam mindenkinek, hogy viragot vegyen, hogy ne kelljen utazo viragnak titulalni.... igyhat sok mas ajandekot kaptam, amit szivbol koszonok mindenkinek.
Este noi alkalom volt a gyulekezetben, alkalmam volt bizonysagot tenni, amibol egy kis reszletet ide is leirok.
Ertekekrol szerettem volna megosztani gondolataimat a testvernokkel. Bizonysagtevesem veget egy kis elkepzelt sztori jelezte;

Ertekesebb mint egy dragako!

Egy bolcs asszony amikor a hegyekbe utazgatott, egy folyoban talalt egy kulonosen ertekes kovet. Masnap talalkozott egy masik utazoval, aki ehes volt, igyhat a bolcs asszony kinyitotta a csomagjat, es megosztotta ennivalojat a vandorral. Az ehes utas meglatta a dragakovet az asszonynal es kerte ot, hogy adja neki. A no habozas nelkul neki adta a kovet. A vandor orvendezve joszerencsejen tovabballt, hiszen tudta, a draga ko olyan ertekes, hogy elete hatralevo reszeben nem kell tobbe szukseget szenvednie. Am nehany nappal kesobb a vandor visszatert az asszonyhoz, es visszaadta neki a kovet.
"Gondolkodtam" - szolalt meg. "Jol tudom milyen ertekes ez a ko, de visszaadom, abban remenyben, hogy adhatsz nekem valamit, ami meg ertekesebb. Kerem, add azt a valamit magadbol, ami kepesse tett arra, hogy nekem add a kovet."

Trash the Dress

valami nem kóser ezekkel a képekkel - ez már túl extrém nekem...

avagy szemétbe a ruhával... a mennyaszonyi ruhárol lenne szó. Mostanság az a divat, Kanadában de utánna néztem és Ma.o-on is, hogy van aki 2 menyaszonyi ruhát is vásárol, vagy aki nem teheti meg, az esküvő után ujra felöltözik és másnap profik jelenlétében lemegy a tengerpartra, behemperközik a homokba, olykor sárba, semmi gond nélkül berohan a vizbe, majd elhagyatott gyárakba, grafitti elott vagy rozsdás vasak elott pózol - a menyasszony... merthogy volegény sehol.
A szép fehér ruhának annyi... vajon a jellem türközödik ebben is? Nem tudom, de van valami lázzadás szaga. Miért pont a menyaszonyi ruha?
Elmult heten a házasság hetére fokuszáltam... rájottem milyen nagy hazugság, hogy "a papir nem számit". Egy pillanatra elképzeltem, milyen lenne, ha most azt mondaná Attila, hogy figyelj, ugyanugy házasok maradunk, de csak papiron válljunk el, mert igy valamivel tobb szociális segélyi juttatásokat kapnánk... őszintén csak a gondolattol is foldbe gyokerezett a lábam. Nem a papir tart össze az igaz, hanem Isten szeretete és kegyelme - de a folyamat, hogy házasságot köt az ember, a tudat és tudatalatti világot is mélyen áthatja. Biztonságérzetet ad, és tiszteletet a másik fél iránt, hogy elkötelezte magát egy életre mellettem.
A mennyaszonyi ruha szimbolum is.... nem érdemes bepiszkolni néhány fényképért!
Még több képet itt lehet megnézni.
http://www.eskuvo-eskuvofotozas.hu/kukaba-a-ruhaval-trash-the-dress.html
Művészi? Lehet... de nem minden szép vagy helyes ami művészi...

Megj: A fenti gondolatok, saját szerény véleményem kifejezése - nem itél el senkit, ha valaki az ilyen felé hajlik.

Szerelmes levél

ez a levél igeversek alapján lett megirva... az Igehelyek itt
SDG

H2O

Mig Jázmin a hangszálait próbálgatva a skála minden pontjáról énekelte: "A békajaesett a vizbe" cimű saját szerzeményét, szorgosan fogtam a vizet kádba edénybe, és üres flakonokba. Na nem azért, hogy legyen mibe essen a béka:)hanem azért, mert cserélik a rendszerbe a csöveket, igy előre tudatták, hogy jó néhány órát kell a vizet nélkülöznünk. Igy elgondolkodtam, milyen rossz is lenne viz nélkül. Nem vagyok én hivatalosan környezetvédő, csak tudatosan. Nem szeretem pocsékolni a vizet, mert drága kincs az, és sajnálom hogy az emberek többsége nem veszi észre. Mig fogat mosok is, nem engedem folyon a viz, vagy inkább zuhanyzok mint fürdök, vagy nagyon a mosogatógép mellett teszem le a voksom, inkább mint percekig folyatni a vizet, na szoval ilyenek....
Elmult napokban néztünk egy filmet: The book of Eli.... (Éli könyve) nagyon unalmasnak indult a film... Denzel Washington a foszereplő és most egy hete jelent meg. A közeljövöben játszódik az esemény, egy robbanás után, ahol minden elpusztult, csak azok az emberek élték tul, akik barlangokban rejtoztek el. Minden Bibliát elpusztitottak, mert ezt okolták a nagy nyomoruságért. Éli azonban kapott egy elhivást, megtalálta az utolso Bibliát, amit 30 évig vitt "nyugatra" , mert ezt mondta neki a hang. Mindenkivel megküzdött, mindenki felett győzőtt. Volt egy otromba ember, aki ugyancsak a Bibliát kereste, mert ugy gondolta, akkor hatalma lesz a városa fölött, megsebezte Élit, és elvette a könyvét. Igaz nem sokat ért vele, mert kiderült, hogy vakoknak volt irva. Éli egy barát segitségével, végül elérkezik a hangtol vezetett helyre, ahol sebesülten, de utolso erejével még elevez a kapuhoz. Mikor kérdezik, miért jött, mondta, hogy egy King James forditásu Bibliát hozott. Igaz már nem volt nála a konyv, de mivel 30 évig olvasta, kivülről megjegyezte eleétol végig. Ez ujra nyomtatásra került, ő pedig a végén, futását elvégezve, megpihent.

Érdekessége a filmnek, hogy minden szürke és reménytelen, mikor pedig elér a "nyugati" pontra, és a Bibila nyomtatásra kerül minden szinekben ragyog.
Talán ez egy üzenet az egész világnak, hogy a Biblia Isten Igéje, mindörökre megmarad, és ott ahol ez jelen van, ott élet és bőség van. A viz témához visszakanyarodva, a filmben mindenüket eladták az emberek egy pohár vizért. Drágább volt a viz, mint bármi a kornyéken.
Elég nagy meglepetésük lesz azoknak akik ezt a filmet majd moziban megnézik, mert igaz, hogy tele van kegyetlen öldökléssel, de az üzenete vagy témája, biztos nem az amire az emberek számitanak. Unalmasnak is találtam egy kicsit, mégis a témája velem maradt: Isten Igéje, a Biblia örökre megmarad.
Vigyázzunk a környezetünkre, a vizre és természetre.
Víz - Biblia - ének: Jövel, az Élet Vizéhez!
Megnéztük az Avatárt is, jó mesefilm, nem unalmas az biztos! AKik szeretik a filmeket, mindkettőt ajánlom a fentiek közül.

SDG

Endorfin...

Otthon csak hallottam ezekrol a show-krol... Dr. Philps, Oprah, Dr. Oz, ... hát most sem igazán nézem őket, de az orvosos musor elég érdekes volt a héten 1 nap, mégpedig az endorfinrol szólt... Konkluzió, ha sportolsz, vagy ha jókedvű társaságban vagy, ahol sokat nevetnek, vagy ha egy komédiás filmet nézel, endorfin szabadul fel a szervezetben, ami a beteg sejteket megöli, és hamarabb gyógyulsz.
Gondoltam, ezt a Biblia már rég megirta: A vidám sziv, a legjobb orvosság. De mostmár ha tudományosan is bebizonyitották, hátha elfogják hinni az emberek is....
SDG

Ne versengj - szolgálj!

Van egy történet egy becsvágyó diákról, aki egy olyan főiskolára járt, ahol nagy volt a versengés. Mielőtt utolsó évét elkezdte volna, találkozott egy keleti misztikussal, aki ezt mondta neki: "Nem látod, hogy a lelkedet mennyire beszennyezte ez a sikerorientált életmód?" Számodra az a boldogság, ha éjjel nappal tanulsz, hogy jobb jegyeket szerezz, mint a másik. Nem igy kellene élned. GYere, és csatlakozz hozánk egy különleges helyen, ahol mindenünket megosztjuk egymással és szeretjük egymást!" A fiú ugy gondolta, hogy ez jó ötlet, felhivta szüleit, és elmondta nekik, hogy otthagyja az iskolátés egy kommunában fog élni. Fél évvel később a szülők levelet kaptak tőle:
"Kedves apa és anya! Tudom, hogy mennyire felzaklatott titeket a döntésem. De szeretném elmondani nektetk, hogy mennyire megváltoztatta az életemet. Életemben először nyugalomban élek. Itt nincs semmilyen versengés, nem próbálunk senkit lekörözni. Ez az életmód annyira összhangban van a belső énemmel, hogy röpke fél év alatt én lettem a második legjobb tanitvány az egész kommunában. És azt hiszem, júniusra akár az első is lehetek!" Hoppá!:)
A verseny jó dolog lehet, ha kiemelkedő teljesitményhez vezet, akkor viszont nem, ha versengést eredményez.........Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresitette magát, szolgai formát vett fel...." Összegzésül: Ne versengj, hanem szolgálj!
SDG

Mennyi öröm....

ha halljuk egy kedves ismerős hangját. Hát ha az még barát is, akkor még nagyobb az öröm. Fantasztikusak a mostani technikák. A Messenger, a Voip12, a Skype. Én legjobban a Skype-nek örülök, mert ezen tudom tartani a családdal és barátokkal a kapcsolatot. Ma délután beszélgettem kedves barátnommel Eunikával. Olyan jo volt hallani a hangját, reméljuk hamarosan videobeszélgetéseket folytatunk:))) Ha esetleg valaki szeretne csatlakozni, az id. daikaattila, vagy beirja az emailcimet: dajka_a@yahoo.com és akkor már nem is tűnik olyan messzinek a messzeség, mert hát ugy-e azért van egy jó néhány ezer kilométer távolság.

Tegnapelott olvastam a "MAi igébol" egy történetet, annyira tetszett ugy határoztam ide bemásolom, mármint a következő bejegyzésbe.



SDG

Úton a menny felé

A vonat éppen befutott a pályaudvarra. A peronon egy kislány várt az úti poggyászával, egy szatyorral amelybe a tervezett utazásra egy kis ennivalót csomagolt be. A kicsi felszállt és helyet foglalt egy nem egészen teli fülkében. Kutatva figyelt körül, és jól megnézte az utasokat, akik azonban mind idegenek voltak.
Fáradt volt a hosszú várakozástól és úti csomagját fejpárának használta, hogy kissé kipihenje magát. Amikor jött a kalauz, nagy bizalommal megkérdezte tőle, hogy szabad-e itt aludnia? A kalauz barátságos hangon igennel felelt, de utánna látni akarta a jegyét.
A kislány igy felelt:
-Nincs jegyem.
-Hová utazol hát? - faggata a kalauz.
-A mennybe megyek - hangzott a válasz.
A férfi körülnézett, és csodálkozva válaszolt:
-Igen? És ki fizeti a vonatjegyedet?
-Az Úr Jézus - felelte a kislány és tovább kérdezősködött. -Ez a vonat nem a mennybe megy? Az Úr Jézus nem utazik rajta?
-Azt hiszem, nem - válaszolta a kalauz, akit zavart a gyermek nyiltszivűsége. Miből gondoltad egyáltalán, hogy ez a vonat oda megy?
-Mert édesanyám gyakran énekelt egy vonatról, amely a mennybe megy, és az Úr Jézus kifizette az útiköltséget mindenkiért, aki azon utazni akar. De most már nem tudja többé énekelni, mert nemrég meghalt. Ezért elhatároztam, hogy utána utazom, hogy ismét együtt legyek vele. Nem ismeri a dalt a vonatról, ami a mennybe megy? Nem énekli a kislányának, hogy el tudjon aludni? Vagy nincs is kislánya? -kérdezte a kicsi.
Ezt a kalauz csendben végighallgatta, majd megindult hangon válaszolt:
-Volt egy kislányom, körülbelül olyan idős, mint te, de már meghalt. Talán ő is a mennyben van.
-És most a bácsi odautazik, hogy viszontlássa? -kérdezte a kicsi nagy együttérzéssel.
Néhány utas érdeklődve hallgatta a beszélgetést. Egyesek mélyen meghatódtak a kislány furcsa kérdéseitől. Valaki ezt mondta:
-Ez egy angyal.
-Nem, Kati vagyok. Az angyalok az Úr Jézusnál vannak a mennyben.
Ezután nagy bizalommal megkérdezte az utasokat:
-Mindannyian a mennybe utaznak? Annak nagyon örűlnék! Anyukám azt mondta, hogy aki valóban hisz az Úr Jézusban, minden nehézség nélkül a mennybe kerül.
-Édesanyád biztosan jó asszony volt - szakitotta félbe az egyik utas a kislányt.
A válasz kissé furcsa volt:
-Az én anyukám azonban sohasem akarta, hogy valaki azt mondja neki, hogy jó. Mindig azt mondta, hogy senki sem jó, csak egyedül az Isten, és hogy nem azok az emberek jutnak a mennybe, akik azt hiszik, hogy jók, hanem azok, akiknek az Úr Jézus megbocsátotta a bűneiket.
A kislány kék szemét a kalauzra emelte:
- De még mindig nem mondta meg a bácsi, hogy a mennybe utazik-e? Nem akarja viszontlátni a kislányát? Vagy nem hisz az Úr Jézusban?
A kalauz csöndben állt és nem tudta, mit kezdjen a gyermekkel. Közben az egyik utas értésére adta, hogy kifizeti a kislány jegyét. A kalauz azonban igy felet:
-Meddig vigyük magunkkal ezt a gyermeket? Nem hagyhatjuk, hogy valahol csak úgy kiszálljon. Mi lesz vele? Komolyan aggódom miatta.
A kislány azonban tovább kérdezett:
-Mit mondjak a kislányának ha találkozom vele? Mondjam azt neki, hogy az apukája most nem tud a mennybe jönni, de később eljön őt meglátogatni?
A kalauz megrendülve hallgatott.
............................................
Az egyik utas, aki elmesélte ezt az esetet, sajnálta, hogy a vonat éppen ekkor a lakóhelyére ért, és le kellett szállnia. Később azonban megtudta, hogy Kati dolga jól végződött. Valaki oltalmába vette, hazavitte, ahol a hozzátartozói már aggódtak miatta. A kislány ugyanis előzőleg semmit sem mondott nekik tervezett mennyei utazásáról.
Talán kicsit megmosolyogjuk a kislányt. De jobb lenne eltűnődnünk, hogy vajon a mi életünk "vonata" a megfelelő irányban halad-e, és ismerjük-e a célállomást? Hová vezet életünk útja? Eldöntöttük már, hogy mi az úti célunk?
Ismeretlen szerző
SDG

3 Magic Words

azaz 3 varázslatos szó:
1. Kérlek...
Kérlek, le tudnád vinni a szemetet? inkább mint: Vidd le a szemetet!!!
a kérdés magába zárja a kivánságot, hogy a másik valamit elvégezzen, és ugyanakkor megadja a lehetőséget, hogy a másik azt mondja, hogy: "nem, most más dolgom van", de a kérlek szó előtte valószinű nem a NEM-et váltja ki a másik félből.
2. Köszönöm!
Értékelést nyilvánít ki, a másik megbecsülését. Azt, hogy nemcsak természetes, hogy a másik elvégez a kérésemre egyet-smást, hanem hogy értékelem, hogy megteszi értem, helyettem. Az Úr Jézus is értékelte, mikor a 10 meggyógyitott bélpoklos közül 1 visszajött megköszönni.
3. Bocsánat.
Ez alázatot igényel, elég nehéz ezt kimondani, ha tényleg őszintén kérjük a bocsánatot. Ezzel beismerjük, hogy mennyire gyarlók vagyunk, nem tudunk mindent úgy megtenni, ahogy szeretnénk, ezzel lehet megsértve másokat. Viszont csodákat tesz a bocsánat kérés: kapcsolatokat állit helyre, és a saját életünkben is alázatra és szelidségre tanit.

Jázminnál a "bocsi" szó volt az első amit megtanult. Egy néhány napja, ha kap valamit, vagy ha segitek neki valamiben azt mondja "köszi". Még a harmadik van hátra, hogy megtanitsam neki.
Más aranyköpései mostanában Jázminkislányomnak:
"Anya, ment a hajó a vizre, Nóé és kukurigu és vau-vau és majom is ment, daing." (kedvenc meséje a Nóé bárkája)
" Anya tűtű leetett, jaj, jaj"
" Oda nem, ajtot ki nem"
(...)

SDG