"Azután így szólt Jézus: Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz, amelyett fogott egy ember, és elvetett a kertjében; az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak az ágain." (Lukács 13: 18-19)
Érdekesnek találom, hogy Jézus olyan példákat hoz ez emberek elé, amit vizuálisan is eltudunk képzelni még 2000 év után is.
Milyen aprócska ez a mustármag! és a leírás szerint, az ember csak úgy elveti, aztán az ideje módja szerint felnövekszik és fává lesz. Mintha semmi nehézségbe nem ütközne. Mit sem árt neki az esetleges száraz éghajlat, vagy túl sok eső... tutti jó helyre kellett ezt a magot elvesse az az ember - hogy nagy fává nőhesse ki magát -
Ugyanakkor a célja a nagy lombnak - furcsa módon nem az, hogy még több mustrámagot teremjen, ami természetsen adódik ha egészséges a fa, hanem, hogy az égi madarak fészket rakhassanak rajta.
Tanulságok számomra:
- ha bármit is elvetek - jócselekedeteket, illetve beszédemet - azt jó helyen érdemes elvetni.
- Ha látom életem fáját növekedni, akkor ne a saját malmomra hajtsam a vizet, hogy nekem jól menjen, hanem mások érdekeit is tartsam szem előtt. Hiszen ha Isten országát keresem előbb, a növekedés és a termés természetes lesz az életem fáján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése