Na persze az még a vénasszonyok nyara után van, de mégis augusztus végén úgy érzem vége a nyárnak, jönnek a "nem szeretem" hideg esős napok.
Összefoglaló a nyárról:
Juli elején elvittük Jázmint Zilahra nagyszülőkhöz, ami a Zilahról elköltözött találkozójával is egybeesett. Mi hazajöttünk, tovább melóztunk, és miközben hiányzott a mi kis jányunk, kihasználtuk az időt és többet találkozgattunk barátainkkal, elmentünk misszióutakra, felkészültünk a télre, ami a fűtést illeti, és hamar eltelt ám az 5 hét. Szabadság előtti szombaton csapatépítőnkön is részt vettem, ahol a jó kis csülökpörköltet még sokáig fogjuk emlegetni. (sokat kellet azt főznöm az égő napon:)
Vasárnap utunk újra Zilahra vezetett - ez alkalakommal egy menyegzőre siettünk, Sámuel és Magdika mondtak igent eme igencsak szép napon egymásnak. :)
Hazahoztuk Jázmint, és mivel kedves apósom vállalta, hogy vigyáz a kis kertünkre és házra, mi nyugodt szívvel elutaztunk a Balatonra. Nagyon jól telt... Isten szép idővel ajándékozott meg, és élménydús tarsolyával jöttünk haza. Itthon is folytattuk a nyaralást kinn a kertben, élveztük a nyár melegét. Sok-sok vendégünk is volt, nekik is nagyon örültünk, hogy így is tudtuk a kapcsolatokat ápolni.
A kertünk is szép maradt, a rózsáim egész nyáron virágoztak.
Jázmin virágom is egyre szebb, 4 éves lesz a kis drágám augusztus 31én.
Most már a mókuskerék visszaállt, ovi, meló, meló ovi... mit hoz még ez az év, nem tudom, de eddig is nagyon sok jóval áldott meg Isten, ezért külön hálás vagyok neki. Úgyhogy majd a hálaadó napon lesz mire emlékezzek....
SDG
