2008. december 26., péntek

Karácsony...


idén nagyon békés és nyugodt! És én annyira tudom ezt értékelni. Az elmult idoszak csupa rohanás volt, és most pedig végre eljött a pihenés ideje. Ugyanis tudatosan nem vállaltam tul magam a konyhában vagy a ház teendőivel, hogy tudjak több időt tölteni a családdal. A gyülekezetben is az alkalmak jól alakultak, 24én délután egy kedves hangulatos Istentiszteleten vettünk részt, és 25én is megtiszteltük Istent jelenlétünkkel. Érdekes volt urvacsorát venni karácsony napján, de én ebből azt értettem meg, hogy Jézus azzal, hogy megszületett nemcsak a bébikor, gyerekkor és emberi lét küzdelmeit vállalta hanem a keresztet is.

Itthon sok féle karácsonyi zene szól nálunk, Faith Hilltől elkezdve Bill Gaither vocalbandig, és mind szép. Ami nagyon sziven tud ütni az "I'm dreaming of a white Christmas", mert itt Debrecenben csak álmodunk mostanában a hórol és sajnos csak álom marad. Ilyenkor visszagondolok a Brassóban eltöltött éveimre. Ott mindig van hó, .... és ilyenkor a nosztalgiázás is erőt vesz rajtam. De ha ennek a végéhez érek, akkor az biztat, hogy az ember ott boldog ahol Isten áldását érzi az életén.

Nekem tetszik a karácsonyi nyűzsgés a bevásárló központokban és üzletekben, mégis azt kell mondanom, hogy minden ami körülvesz az csak ráadás Istentől. Egy gondolat fogalmazodott meg bennem tegnapi nap:

Ha van Szeretet, öröm és békesség az otthonunkban, akkor gazdagok vagyunk. A többi csak ráadás.

Lassan vége az évnek, mit hoz a jövő csak Isten tudja, de Ő tudja, és ez biztonságot ad.

SDG

2008. december 21., vasárnap

Zajlik az Élet...


A vasárnapjaink általában nyugisak, na de nem a mai. A 7 órás felkelés általában megszokott, na de ami ezútán következett... még múlt 7 elején megigértem egy kedves ismerősömnek hogy kisegitem a kórust amit vezényel egy zongorakisérettel... hát ez annyiból állt hogy reggel 9kor már a helyszinen voltam a próbán, és mivel az utolsónak sikeredett az a bizonyos ének, hát végig kellett ülnüm a műsort. Na de közben volt egy jó prédikáció is, Kiss Jocó tartotta, az Élet gyüli pásztora. Van itt Debrecenben egy un. pásztorkör, és most azt találták ki, hogy körbe járják a gyülekezeteket, és minden vasánap máshol szolgálnak. Hát ha már pásztorkör, körbe járnak. De nagyon jó ötlet!

Aztán haza rohantam, előkészítettem a kaját, amit a későbbi vacsihoz vittem, ebédeltünk, aztán irány a Híd, gyerekek szolgáltak -énekeltek, én is velük együtt, mert hát A zene legyen mindenkié (Kodály) utánna pedig szeretet vendégség volt. Többen hivtak meg kivülállókat, egyfajta evangélizálás is. Közben Attila elment munkahelyi kötelességeinek eleget tenni, igyhát egyedül maradtam Jázminnal. Örök hálám üldözni fogja Deák Encit, amiért haza hozott, és itthon már mikor lecsendesedne minden, óóó, nem, kezdi Jázmin a hisztit mert nincs meg a cumi. Annélkül pedig nem akar bealudni, hát hol a cumi? Mindkettő az autóban maradt.... na ilyenkor aztán letudom magam hordani, hogy lehetek ilyen felelőtlen, hogy ne biztositsam számára a nyugottság kellékét... na de előkerült egy cumi, és az alvás is 1 percen belül bekövetkezett.

Mostmár nyugodtan várom haza Attyt, és még utánna, kb 11 körül érkeznek Somlyoról az ifi találkozoról, sogorom ZSolti, és régi barátaink Csongor és Noémi. Tehát még nincs vége a napnak. De azért most nagyon jó ez a nap! Annyit vagyok magamba sokszor, hogy már lassan dedósnak érzem magam, ha csak Jázmin a beszélő társam, ezért ilyenkor nagyon tudom élvezem a pörgést.

Hát ez vagyok én, egyszer aki szeret magából adni, sokat sokat, máskor, meg csak csendben töltödni, hogy legyen mibol adni.

Nagyon finom lett a diós-mákos sütim, megyek is még vágok egy néhány szeletet a vendégeknek.

SDG -ennek a napnak is vége lesz egyszer!

2008. december 18., csütörtök

Felfrissülés a kisülés helyett...


A nyári munka és kudarcok, harcok miatt eléggé levert voltam, sőt a lelki túlterheltség is már kezdett erőt venni rajtam, én pedig kezdtem erőtlenné válni. Mostmár karácsony előtt egy néhány nappal úgy érzem helyre pofozódtam... és nagy segitségem volt a zongora oktatás, vagy inkább annak hiánya. Egy kicsit bővebben:

Hetente 2x megyek Nyírábrányba tanitani. Néha betegek a gyerekek, és ilyenkor lyukas órám van. Hát van amikor jól esik egy kicsit zongorázni, de egyik nap, (még október elején), megtaláltam egy elveszettnek hitt Új Testamentumot a táskámban. Ez a kis könyv nagyon kedves számomra, mivel Károli forditás megujjulva, sötét kék bőr borítása van, és ezüstös a lapok széle. Még tavaly karácsonyban jutottam hozzá. Na szóval, annyira megörültem, hogy egyből elkezdtem olvasni mégpedig a Máté evang.át Annyiszor olvasott igeversek, mégis ahogy olvastam éreztem, hogy kezdek feltöltödni. Amugy is jó érzés egy kicsit mást tenni mint csak itthon Jázmint nevelni, és háztartást végezni, de igy aztán 2xes volt a nyereség. Minden héten kialakult egy óra Ige olvasás, ami egyszerűen, mondhatom, hogy meggyógyított. Ez a fajta elcsendesedés teljesen más volt, mint a reggeli áhitat amit együtt a családdal tartunk.

Isten Igéje élő és ható, megeleveniti még a halottakat is. Nagyon hálás vagyok ezért a lelki gyógyulás ajándékáért Istennek. Számomra ez nagy ajándék igy karácsonyra.

Jázmin kislányom egyre több szót mondogat. Pélául, étkezés előtt elmondjuk a:

Jövel, Jézus, légy vendégünk, áldd meg amit adtál nékünk, adjad Urunk, hogy jól essék, szent Neved dicsértessék, és kivárja a dicsértessék szót, majd velünk együtt mondja: Ámmá. Már nem sok kell és ámen lesz belőle, de nagyon édes, ennivaló kislány.

Hát várjuk a karácsonyt... igy 3ban.... reméljük Zsolti is velünk lesz az Ünnepek alatt.


Mindenért: SDG

2008. december 17., szerda

Miért kezdtem új blog oldalt?

Saját blog irásának céljául tűztem ki, hogy valóságos belső gondolataimat írjam le, és csak azok olvassák, akiket tényleg érdekel. Már van egy blog oldalam a 360.blog.yahoo oldalon és az nagy áldás számomra, mégis most ugy éreztem jó volna egy kicsit szubiektivé válni. Hát igy született ez az oldal: dajkatunde.blogspot.com, párhuzamosan ezzel a Konyha a'la Tundi a dajkatundi.blogspot.com-on. Annak célja, hogy összegyűjtsem egy oldalra mindazokat a recepteket, amiket szivesen használok és ha véletlenül eltűnne valamelyik receptes könyvem, akkor mégse vesszen el végképp. Anyukám járt igy, amikor költöztünk.
Hát ezért kezdtem el új blogoldalt irni.
SDG (Soli Deo Gloria- egyedül Isten dicsőségére)