Dávid-i és Saul-i vezetés - konklúzió

Saul
látszat embere
nem számított saját vagy emberek háttere
soha nem tudott megtérni 1Sám 24:17-23
használta az embereket
démonokkal paktált
lezüllesztette Izraelt
folyamatosan toborzott embereket a rosszra
nagyon sok embere meghalt
nem számolt a látóemberrel, soha nem kereste meg Sámuelt
látszat istentisztelet végzett
ledarálta a prófétai tekintélyt
öngyilkos lett


Dávid
az emberek véleménye nem érdekelte
mindig a háttér, a valós értékek számítottak
megtért bűneiből
szolgálta az embereket
Isten Lelkével betöltve volt
felemelte Izráelt és legnagyobb királyságnak tekintjük az övét
Dávidhoz Isten küldte az embereket
Dávidnál nem voltak emberi élet veszteségek (háborukban)
minőségi dicsőítés, személyes kapcsolat Istennel jellemezte
újszövetségi istentiszteleti formát vett fel
tisztelte a prófétai tekintélyt
békében halt meg 1Kir 1:10

Ha valaki ezútán megkérdezné miért is kellene megtérnie, úgy gondoltam felhozom neki ezt a történetet... itt nyilvánvaló, hogy merre visz az Úr útja és merre az ördögé. Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ilyen sok mindent tanulhattam egy régi jól ismert történetből. Újra bebizonyosodott, hogy a Nagy Könyv az élet minden problémájához tud megoldást nyújtani. SDG

Dávid-i és Saul-i vezetés IV.

Dávid és Góliátról itt olvashatunk 1Sám 17:23-25 Amint olvassuk a történetet rájövünk hogy, Góliát legerősebb fegyvere a beszéde. Dávid pedig 17:37,45 az Úr nevével megy ellene és Isten nevével védekezik. Éppen ezért Dávid győz és népszerűségre tesz szert, Saulban viszont óriási irigység születik.
1Sám 18:6-30 Saul csapdába akarja csalni D.ot, azáltal, hogy feleségül akarja adni a lányát, mert
irigy, féltékeny és fél Dávidtól. Ebből a tanulság az, hogy a kapcsolatok megromlásának leggyakoribb oka az irigység és a félelem.
A pozícióban lévő embereknek, a nagyhatalmaknak is a leghatékonyabb fegyverük a beszéd. (lásd: politika) Saulnak viszont a fő vétke, hogy Isten embere, Dávid ellen tette mindezt.

Ennek ellenére Dávid szerény marad, és tiszteli Sault, pedig már őt is felkente Sámuel királynak. 1Sám 22:11-23: Saul parancsba adja, hogy az Úr papjait meg kell ölni, mert így ő lett volna az egyedüli pap. Micsoda önző magatartás!
Ebből a tanulság, hogyha elnyomjuk a Szentlélek hangját, akkor a saját akaratunkat érvényesítjük.
Most már az edomita lesz a barátja, aki eddig ellenség volt. Dávidot, pedig aki barátként viselkedett, ellenségnek tekinti, és elakarja D.ot szigetelni a társadalomtól. Megöletné D.ot és a papokat, akik megtudnák őt szabadítani a gonosz szellemektől.

Ma is, azok ellen fordulnak az emberek, akik tudnának segíteni a szabaduláshoz vezető úton. A lelki vezető hangját megölni... már nem ritkaság, hogy fegyvereket is rántanak elő papok, lelkészek ellen Amerikában :(
Mi is volt Nábob papok "bűne"? Az, hogy odaadták Dávidnak a szent kenyereket és Góliát kardját. Dávid innentől kezdve menekül, vízesés és barlangok adnak neki menedéket. Viszont az egész vezetői jelleme az üldözés alatt alakul. Dávid igaz bírónak látta az Urat. Megkellet tanulnia, hogy nem szabad visszaélni a hatalommal. Ugyancsak megtanulta az indulatait fékezni. A vezetéshez kevés a felkenés, az Úr segítségére folyamatosan szüksége volt. Megbízható lett: "akár az Isten angyala". Még az ellenségei is ezt mondták róla. Alázatos maradt. 1Kir3:6 mindig egyenes szívű volt, nem hárította a hibáit másokra. Ez idő alatt Saul is fejlődött a következőkben: Megtévesztés, hangulat keltés főleg Dávid ellen és a bűnbak keresés.
D. megtanulta elvenni Isten vezetését. Saul viszont megtanult függetlenül kormányozni, már csak gonosz lelkekkel egyre inkább tartja a kapcsolatot.
Saul áldozott - büntetést kapott
Dávid áldozott - nem kapott büntetést. 1Kron 12 Miért?
Melkisédek rendje szerint Zsid 7:1-4, 17,21
Melkisédek magasságos Isten papja, Jézus, Dávid örröképap is.
Melkis. rendje szerint, Istentől felkent pap, ami örökkétart
Zsolt 110.
Dávid nemcsak király, hanem próféta is, és pap is. Az engedelmessége miatt mind a 3 szolgálat megadatik neki, ezért őt nem tartja Isten jogtalanul közeledőnek, aki az áldozatok bemutatásával magát akarja kiemelni.
Az ilyen pap: gyolcs efódot viselt (papi ruha), és olvassuk, hogy Dávid is igy táncol a szentsátor előtt. Dávid sátorában nem volt szentek szentje, de ott a frigyláda, ahová ő bemegy, és a frigyláda körül nem hal meg senki. Ezért Dávidkirályt újszövetségi papnak tekinthetjük. Kialakítja az újszövetségi dicsőítést. Zsolt116:17 hálaadással áldozok... Róm4:6-8
2Sám 7:1-16 -Templomot akar építeni az Úrnak
-indul alázattal, szebb házba lakik mint az úr
-de nincs engedély, Dávid bűne miatt 2Sám 11
-újabb alázat, rendbe van, nem engedetlenkedik, hanem imádságban jön Isten elé
-jutalmat kap, hogy az ő véréből való fogja felépíteni, és örökkévaló lesz királysága
-újabb alázat, mindent előkészít 1Krón. 28:11-19
Dávid bűne és büntetése: Nátán 2Sám 12:13-19 próféta rávezetette, hogy miért hibázott, óriási bűnbánat
2Sám 14: népszámlálás - második nagy bűn
2Sám1: 17-27 Dávid tisztelte Sault mint király, még halála után is. A futár azt mondta, hogy ő ölte meg, jutalmat várva, erre D. megölette. Siratta Sault és Jonatánt gyászolta.

Megj.: Ezt a jegyzeteimből egyenesen másoltam ide... ezért olyan jegyzetszerű :)

Dávid-i és Saul-i vezetés III.

A hűséges pásztorfiú

Gerhardt, a német pásztorfiú nagyon szegény volt. Egy nap, amikor az erdőszélen, a völgyben legelésző nyájat őrizte, egy vadász jött ki az erdőből, és azt kérdezte tőle:- Milyen messze van innen a legközelebbi falu?- Hat mérföld, uram - válaszolta a fiú -, de az odavezető út csupán egy ösvény a juhok számára, és nagyon könnyen el lehet tévedni rajta.A vadász a tekervényes csapás felé nézett, és azt mondta:- Fiam! Nagyon éhes és szomjas vagyok. Elveszítettem a társaimat, és eltévedtem. Hagyd itt a nyájat, és mutasd meg nekem az utat. Tisztességesen megfizetek érte.- Nem hagyhatom el a nyájat, uram - mondta Gerhardt. - Elszélednek az erdőben, és lehet, hogy a farkasok felfalják őket, vagy rablók kezébe kerülnek.- Micsoda? - értetlenkedett a vadász. - Ez nem a te nyájad. Egy-két juh elveszítése nem jelent nagy veszteséget a gazdádnak, neked pedig többet fizetek, mint amennyit egész évben keresel.- Nem mehetek, uram - felelte egyenesen Gerhardt. - A gazdám rám bízta a nyájat, és megfizet az elvégzett munkám után. Ha elvesztegetem az időmet, ami nem az enyém, és a nyáj elvész, az olyan lenne, mintha én loptam volna el a bárányokat.- Nos - mondta a vadász -, akkor bízd rám a nyájat, mialatt te elmégy a faluba, és hozol nekem ételt, italt, és vezetőt. A nyájnak gondját viselem addig.Gerhardt a fejét rázta.- A nyáj nem ismeri a hangodat, és… - elhallgatott.- És? Nem bízol bennem? Tisztességtelennek látszom? - kérdezte dühösen a vadász.- Uram! - szólt a fiú. - Te megpróbáltál rábírni engem a kötelességem elhagyására, és azt akartad, hogy szegjem meg a gazdámnak adott szavamat. Honnan tudhatom, hogy megtartod az ígéreted?A vadász elnevette magát, mert érezte, hogy a fiú teljesen sarokba szorította. Így felelt neki:- Látom, gyermekem, hogy te hűséges és rendes fiú vagy, nem felejtelek el. Mutasd meg nekem az utat, és megpróbálok egyedül eljutni a faluba.Gerhardt ekkor felajánlotta az éhes embernek a tarisznyájában lévő ennivalót, és a vadász boldogan elfogyasztott mindent. Ebben a pillanatban feltűntek a társai, és Gerhardt legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy a vadász nem más, mint a nagyherceg, aki az egész környék tulajdonosa.A herceg olyannyira értékelte a fiú becsületességét, hogy nem sokkal később elküldött érte, magához vette és taníttatta őt. Néhány év múlva Gerhardt nagy befolyású és magas rangú emberré vált, de holtáig becsületes és igaz maradt.


Ki ne ismerné a kis pásztorfiút Dávidot, akit a nyáj mellől hivott el királynak Isten. De lássuk csak tényleg kicsi volt? Hát lehet termetében igen, főleg hogy mindenki Góliát mellett látja, de azért ha jobban megfigyeljük, nem is volt olyan kicsi. Amint Dávid elhivásáról olvasunk (1Sám 16:6-13) láthatjuk, hogy nagy szive volt, hisz a kis báránykát még az oroszlán szájábol is képes volt kimenteni. Már itt megtanitotta Isten neki, hogy a juhait őrizze. Ezt láhtatjuk később, hogy a katonáit is védeni tudta, szerette őket. Egy mai napig alkalmazott izraeli katonai stratégia, hogy ha az ellenség elrabol egyet is, nem számit hogy közlegény, vagy felsőbb rangú katona, azért képesek 4en utánna menni, még akkor is, ha ez az életükbe kerül. Ezért is kevés katona esett el, és mai napig is győzedelmeskednek a harcokban. A harc a zsidó nép számára ma is, régen is olyan természetes volt, mint nekünk a bevásárlás. Hmmm... Szóval Dávid tudta a juhait őrizni, ezzel is bizonyította, hogy a szive a helyén volt. Ismerte az élet jelenségeit - a viharokat, napsütést. Ebből azt tanultam meg, hogy Dávid azért volt jó király emberileg nézve, mert már előzőleg bizonyított az élet mindennapjaiban. Elhangzott egy mondat az előadáson: Ha bizonyítasz világi szférában akkor mehetsz Isten népe között is szolgálni.


Amint Dávid felkenetik, 13-15v - az Úr Lelke rászáll, Saulra ez időtájt pedig a gonosz száll. Itt két irányba megy az életútjuk, az egyiknek felfele, másiknak drasztikusan lefele. Dávid életében már látszott a kenet, de ennek még növekednie kellett. Sok éneket, zsoltárt irt, mert rájött hogy a legnagyobb harcot akkor vivja és győzedelem fele tart amikor dícsőiti Istent. Egyik fő gondolat ami bennem maradt, hogy tudta hálaadással dicsőiteni az Urat, tudott örülni. És elgondolkodtam, hogy miért csak a bűneimen bánkódnék, (az is kell), de van amikor eljön az öröm ideje, és akkor én ezt hogy mutatom ki? Hát eléggé berezelek ilyenkor, mit mondanak a körülöttem lévők, és azzal nyugtatom magam, - hát a szivem az örül... De megtanultam egy leckét: ha örülök valaminek, természetesen fülig ér a szám, ha örömmel éneklek, akkor is egy csepp mosoly, nem árt. Dávid táncolt is az Úr előtt... hűha én elég konzervativ vagyok, tánc... az messze áll tőlem. Aztán megfigyeltem Jázmint, hogy ahogy mennek a Gaither dalok, természetesen tapsol, lóbálja magát (mondjuk táncikál), és kacag, látszik hogy örömet szerez neki ez a fajta zene. Én miért nyomom el magamban azt ami természetes kellene hogy legyen? Nem tudom, de nyitott vagyok arra, hogy tanitson Isten, és ami tőle van, azt szivesen felvállalom. Dávid táncolt örömében mikor az Úr ládája, a frigyláda visszakerült Jeruzsálembe. Még felesége Mikál is megfedte ezért. Nem is lehetett gyermeke büntetésül. Dávid kiöntötte szivét lelkét az Úr előtt, nem félt az emberektől, de félte Istent. Ugy-e milyen nagy ellentét Dávid és Saul között?
folyt. köv. Dávid és Góliát

SDG

Dávid-i és Saul-i vezetés II.

Saulon látni a szerénységet, amikor őt akarják királlyá választani. Viszont a hatalom megkaparintása után a pap és prófétai tekintélyt maga alá akarja gyűrni, és diktatórikusan akarja a népét vezetni. Azt nem lehet róla elmondani, hogy kapcsolata lett volna Istennel, de veszi a bátorságot és ő mutatja be az áldozatot Sámuel helyett, és mikor a próféta kérdőre vonja, nem ismeri be vétkét, inkább Sámuelre veti ki a helyzetét, hogy amitatt vétkezett mert Sámuel nem érkezett meg időben. Amugy ezt látni Saul egész vezetése alatt, hogy mindig más volt a hibás az ő bűnéért, nem vállalt felelősséget a tévedések miatt.

1Sám 13: 11-14 ..."bátorságot vettem magamnak"

Erre mondja Sámuel, hogy jobb lett volna engedelmeskedni, mint bátorsággal áldozatot bemutatni. Úgy látjuk, hogy ez azért történt, mert félt a néptől, és azt a látszatott akarta megőrizni, hogy ő a tökéletes, jó király. Első nagy tévedése, hogy inkább a néptől félt és nem Istentől (1Sám 15: 9-35) Saul jól indult: alázatos volt, katonai feladatait jól végezte, tisztában volt hatalmával és korlátaival. Akkor kezdődött a probléma amikor látszólag Sámuelt tisztelte, de az Urat nem. 23v. mint a varázslás bűne, olyan az engedetlenség... ezért vetette el őt Isten. Ezen úgy mélyebben elgondolkodtam, hogy az Isten iránti engedetlenség milyen utálatos Isten előtt -olyan mint a varázslás... Saul is lassan az okkultizmusba menekült, elvakult és elkezdett furcsa dolgokat tenni. Elkezdte üldözni a jó embereket: hadvezéreket, Dávidot, leölette a papságot. Mindig másra veti a bajok okát, ő nem vállal felelősséget. Zsarnokoskodik, szerepzavarban szenved, papnak prófétának képzeli magát. Az ellenséget barátként, a barátot ellenségként kezelte.

Hát adja az Úr, hogy mindig engedelmesen tudjak neki szolgálni, hisz itt is látszik, hogy csak 2 út van, az Isten útja és az ördögé. Saul sajnos ezt nem vette észre időben.

Tovább azt analizáltuk, hogy milyen módon választottak vezetőket a királyok, névszerint Saul és Dávid.

Saul: vagy egy meglévő pozíció, vagy megadott adottság szerint - nem jellem szerint
Dávid: szívük alapján, mert tudta, hogy ha a szivük a helyén van, akkor a többi képességet fejleszteni lehet.

Én vajon milyen érveket hozok fel, amikor barátokat vagy szolgálótársakat választok? A lényeg, hogy a szivük a helyén legyen, Isten kezében, mert utánna az adottságokat is Ő tudja alakitani bennük és bennem is.

folytatom majd Dávid elhivatásával....

Dávid-i és Saul-i vezetés I.

Hát már dióhéjban beszámoltam, hogy milyen is volt Tokajban, de annyira bőséges volt a lelki asztal, hogy itt is leszeretnm irni, megosztani. Szombat délelőtt Dávid-i és Saul-i vezetésével foglalkoztunk. Nagyon sok minden van amit leszeretnék irni, ezért lehet több részben is meg kell osztjam a gondolataim.
Sámuel próféta ideje alatt, Izráel életében egy kiemelkedés, virágzás látszik, mert ujra Isten gondolkodás módjába álltak vissza az emberek. Sámuel jól végezte küldetését, mégpedig, hogy Isten követésére, szolgálatára vezesse vissza a népet. Éppen ezért érthetetlennek tűnt, hogy miért akart a nép királyt, dehát ha már minden népnek volt a környező országokban, akkor pont nekik ne legyen. De miért is akartak igazán? Isten túl magas mércét szabott nekik, mint Királyok Királya? Ezekszerint a nép a saját mércéjét akarta lentebb tolni. Gondolhatták, ha a király is egy ember lenne, akkor neki nem kell elszámolni mindennel, hisz ő is bűnös, ő is csak egy ember.... Látni Isten felháborodását is, de ennek ellenére megengedi, hogy királyt válasszanak maguknak. Furcsa mód volt ahogy megválasztották Sault ... egy fejjel volt magasabb... (1Sám 10: 23-24) Igy létrejött a Teokratikus vezetés, amit az isteni háromszögnek is nevezünk:
1. Királyság
2. Papság
3. Prófétai tekintély

A király feladata volt, hogy kormányozza a népet, a papok feladata a törvény tanitása, ennek gyakorlati helyes alkalmazása és az áldozatok bemutatása volt. A prófétának pedig az Isten akkori aktuális akaratát kellett közvetítenie. Őt návi-nak hivták, ami látót jelent.
Folyt. köv.

Képek Tokaji 7végéről...

Ebédnél is szuper asztalközösség...

Kaptuk a lelki táplálékot is töményen :)

Amiről híres Tokaj...

Reggelinél, ... bőséges svédasztal...

A szobánk...

Jó volt, szép volt, és nem volt elég! Reméljük még lesznek ilyen alkalmak!!!SDG

Hello, hello ujra itt vagyok!!

ahogy Ákos is énekelte ...

Elmúlt hét csütörtökön elvittük Jázmint Zilahra, hát olyan hóviharba kerekedtünk, hogy olyan volt mint egy rémálom. Már az útat sem láttuk, csak a szélét, és azon voltunk, hogy oda ne kerüljünk. De ISten megőrzött és mindenbaj nélkül megérkeztünk Zilahra este 11kor, hogy aztán péntek d.e induljunk csak mi ketten Attyval Tokajba. Gyülekezetünk szervezett az elöljáróknak egy hétvégét, de mások is résztvehettek. 30an voltunk, és testi lelki felüdülés volt ez nekem. Tavaly is voltunk és épp megjegyeztem, hogy azóta nem aludtam végig egy éjszakát, hát most kettőt is végigaludtam, mivel nem volt ott Jázmin, hogy ébreszgessen valami miatt éjjel. De nem ez a legfontosabb dolog, hanem hogy lelkileg nagyon felfrissülve és mondhatni megujjulva jöttem, jöttünk haza. MAjd a következő blogbejegyzésekben részletesebben irok minden témáról ami elhangzott, mert szorgalmasan jegyzeteltem :) Nagyon jó volt a program beosztás is, mert napközben volt idő sétálni, wellnessezni, (szauna, jakuzzi, úszómedence). Ott volt a laptop velem, jegyzetelés miatt, de másképp nem sok idot töltöttem előtte, inkább mással foglalkoztam. Jó volt olyan embereket mégjobban megismerni, akikkel másként nem adatik idő vagy alkalom erre. Vasárnap a "morzsaszedegetés" (mindenki elmondta, milyen gondolat fogta meg leginkább) után indultunk is vissza Zilahra. Anyuék nagyon finom ebéddel vártak, és hát Jázmin is várt már az édesem. Nagyon jó kislány volt, de ahogy anyosom mondta, vasárnap reggel már "anya,anya" ezzel ébredt. Hát elis kezdett sirni, amikor látta, hogy ujra utnak indulunk, igyhát magunkkal vittük, ugyanis Eunikáék vártak vacsorával. Előbb megálltunk egy néhány percre az imaháznál, jó volt röpke pillanatra találkozni Evódiával, (köszi Evó a figyelmességet) és Hildával. (Örültem, hogy végre személyesen is megismerhettem Hildát)

A vacsora Eunikáéknál külön élmény volt számunkra, nagyon finomat készitett, és a joghurt torta sem maradt el, még másnapra is jutott belőle. Köszi Euni! Jó látni, hogy Isten áldása megnyugszik a életükön, és szeretik egymást és Istent!

Hétfőn délben aztán hazafele vettük az iramot. Megis érkeztünk kora délután, aminek Sparky kutyánk örült a legjobban :)) Mostmár ujra itthon. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, és nagyon hálásak vagyunk Istennek mindenért. Dióhéjban ennyi a hétvégéről!

SDG