2010. szeptember 28., kedd

Gondoltátok volna, hogy ilyen szép

Debrecen??

FÓRUM- bevásárló központ


Sétatér


Debreceni Református Templom


Debreceni Egyetem


Piac u.

Nagyon sokat változott Debrecen, amióta itt lakom, és biztos, hogy nem véletlen egybeesés az sem, hogy Kósa Lajos a polgármester. Hihetetlenül sokat fejlődött a város amióta ő irányitja és megérdemli, hogy újra szavazzuk polgármesternek okt.3-án. Úgyhogy, hajrá!

A képeket Dobos Péter készítette, és még többet az albumból itt meglehet nézni.




SDG

2010. szeptember 21., kedd

A hét narancshéjban:)


Azért narancshéj, mert dióhéjban nem férne el :P, annyi minden történik mostanság. A hétvégén megbeszéltük a volt TrainITs kollégákkal, hogy összeröffenünk egy bográcsra, de végül vagy suli miatt, vagy betegség miatt, 8ból csak 3an voltunk jelen. Jól kezdődött: zuhogott az eső! Hogy lesz ebből bogrács? - tűnödtem... de 11 körül már elállt az eső, Atty gyorsan és ügyesen megrakta a tüzet, és mire megfőtt és megérkeztek a társaim a nap is kisütött, olyannyira, hogy 2-7.30ig kinn ülhettünk a teraszon, de érdekes módon mikor elmentek, úgy egy fél órára rá újra zuhogott. Hálát adtam este annak aki az időjárást koordinálja, hogy ilyen jól alakította az időjárást. Ugy 1 óra körül megérkeztek apósomék is (Zsolti és Tibi) majd este Reni is. Reni és apu marad csütörtökig, Tibi és Zsolti hazautaztak már vasárnap este. Hétfőn jött Euni, és hát olyan jövés menés van, hogy csak na! Jázmin nagyon élvezi. Hát kaja szempontjából nem fáj a fejem, mert annyi hozzávalót hozott mindenki, hogy csak úgy megvan rakva a hűtő és kamra mint még soha. Pedig elég nagy hűtő a miénk.... Főztem Tárkonyos csirkeragu levest, ez mindenkinek izlett, persze a bográcsos is nagyon finom volt, tegnap este sütöttem fánkot, ma rakott krumplit Atty késziti, biztos finom lesz, este kávétortát készítek, ha jo majd a recept is felkerül, holnap meg fahéjas csigát, szezánmagos pulykamellett, na hát a tervezett menű otthon van... de kb ennyire emlékszem. Furcsa lesz majd csütörtöktől, mikor üres lesz a ház, ha elmennek a vendégek, de nagyon érzés, hogy tudunk segiteni igy is, hogy szállást adunk barátainknak. Na ugy-e nem fért volna el dióhájban?
SDG

2010. szeptember 13., hétfő

Vasárnap a hét első napján....

2 helyen is voltunk Istentiszteleten. D.e Debrecenben, d.u pedig Nagyváradon, ahol 125éves jubileumi ünnepnek mi is egy kicsit részesei lehettünk. Az elhatározás hirtelen jött, de egyáltalán nem bántuk meg, mert nagyon sok régi ismerőssel baráttal találkoztunk.
A délutáni összejövetelen Dr. Paul Negrut is beszélt, és ebből szeretnék 2 gondoltatot lerini, hogy el ne felejtsem később sem.
1. Egy kislány elveszett egy repülőtéren, és mivel nem találta szüleit enyhén sokkot kapott, olyaninnyra, hogy nem tudta az erre specializálodott csapatnak sem elmondani, hogy hivják őt, vagy a szüleit, vagy hol lakik. Egy hölgy, aki pszihologusként fogalalkkozott ilyen esetekkel megkérdezte tőle: " mi az a specifikus épület, zaj, vagy illat ami emlékeztet ha az otthonodra gondolsz", Erre a kislánynak felvillant a szeme és ezt mondta. " Van az utcánkban egy nagy kereszt, ha odáig elvisznek, onnan már hazatalálok" Bárcsak mi is mindig a kereszt mellett folytatnánk életutunkat....
2. Egy kisgyermeknek azt mondta, az édesapja, hogy egy félév múlva hazajön külföldről ahová munkaszerződés miatt ki kell utaznia. Azonban a gyerek tétovázva nézett, mert nem igazán értette időben mit is jelent az a félév. Édesapja próbálta neki megmagyarázni, hogy ha eljön a tavasz, kivirágoznak a fák, akkor már biztos hogy haza fog jönni, ugyanis épp őssszre volt ütemezve a távozása. Jött az eső, viharok, hó, hideg, de eljött a tavasz, és mikor kezdett virágba borulni az első fa az udvaron, nagy boldogan beszalad a gyerek, és mondja anyukájának: "Anya, anya, jön apa haza!". Gyorsan egy kicsit rendbe szedi magát az asszony, hogy fogadja urát. kimegy az gyermekkel az utcára, hát sehol az ura. Erre a gyermek: Nézd, anya már virágba borult az első fánk! Biztosan jön apa mostmár!"
Az Úr Jézus jövetele sincs messze - mondta Paul Negrut tstv. Várjuk őt, mert a jelek már arra mutatnak, hogy nemsokára megérkezik!
Feltöltödve jöttünk haza! Vége a szabinak, kezdődik a meló, ovi..... folyik az élet...
SDG

2010. szeptember 10., péntek

Szabadság vagy nem szabadság?

Akkor és arra szabad az ember amire ő jónak látja... nahát hivatalosan is szabadságon vagyok már lassan 2 hete, de nem is volt annyira szabadság, hiszen tudtam, hogy egy új korszak jött el, mégpedig az ovi. Jázmint fokozatosan hagytam több órát de láthatóan nagyon szereti ott, és az eperke jel is nagyon megtetszett neki. Első nap még egy kicsit ott maradtam vele, de második nap már nem, és mondta az ovonéninek, hogy szomoru, mert nagyon hiányzik anya, de harmadik nap óta már természetes neki, hogy minden reggel indulás van oviba. Jó is, mert jövő héttől munkába menet leteszem őt, hazafele pedig felveszem. Hát igen, ebből is látszik menyire gyorsan telik az idő. Már lenyűgözte az ovónéniket az énekeivel, és azt mondták, hogy már nagycsoportos hanggal rendelkezik. Remélem az apukájátol örökölte :) Nagyon jó ovi, látszik hogy sokat foglalkoznak a gyerekekkel, játszva tanitják őket meg mindenre, csak 1 hete járunk oda, de hihetetlen milyen szép fejlődés mutatkozik nála. Még mi lesz a következő években nem tudom, de hiszem hogy Isten majd gondoskodik az anyagiakról is, amit erre az ovira szánni kell. Jöjjön most néhány kép:





SDG

Jázmin 3 éves

szülinapjára úgy sikerült, hogy nagyon kedves vendégek látogattak meg minket: Bákai Olganéni és IStván bácsi, és Katinéni is. Nagy volt az öröm Jázmin szemében is, mikor rég nem látott kedves személyekkel találkozott:)) Néhány kép a szülinapról:









SDG

2010. augusztus 28., szombat

Visszatekintés, előre tekintés:)


Újra egy bejegyzés amit előzőleg megirok, majd később kerül közzétételre. Mostmár nyugodtabban járok be a munkahelyre is, mert a szerződésem mostmár határozatlan időre szól... szeretem amit csinálok, ápolt, tiszta környezetben dolgozom, a csapattársaim is nagyon aranyosak.

Elfelejtettem bejegyzést irni június 26án , akkor voltunk 6 éves házasok. Megünnepeltük mi a magunk módján , és kérésemre egy szép vázát nagy ágakkal kaptam ajándékba, és megpecsételtük újra házasságunkat egy pár fehéraranykarika gyűrűvel. Én sok mindent tanultam már ez a 6 év alatt a szeretetről ami önzetlen, a kommunikácó fontosságáról, a kompromisszumokról. Még sokat kell csiszolodnom, az tény, de úgy érzem, hogy ez a 6 év mintha csak 1 lett volna. Nagyon hamar telik az idő, biztos azért mert jól telik.
Hihetetlen de a nyárnak is vége. Ezt az is jelzi, hogy aug.31én Jázmin szülinapja lesz. Még nem terveztem semmit el, de 31-től szabin leszek, és valami öteletet kisütök addig a tarsolyomból.
Szept.1-től ovis lesz a lányom! Részt vettem egy 2órás szülőértekezleten, hát életem első szülőértekezlete volt ez, amit egy kis óvodás széken töltöttem, gondolom nem kell részletezzem mennyire elzsibadtam a végére. De jó programok igérkeznek, illetve az óvonénik is nagyon aranyosak kedvesek. Az ovis jel körül adódott egy kis forgatag - ki gondolta volna, hogy ilyen fontos ez az ovis jel??? Hát úgy kezdődött, hogy katica bogarat szerettünk volna, de az orrom elől le "stipi-stopi"zták, na sebaj gondoltam, majd választok azok közül ami még maradt. A "hajó" jelre esett a választás, mert Jázmin még mindig reggelenként azt mondja, hogy hajót meg békát álmodott. Másnap viszont felhivtak, hogy nagyon sajnálják de tévedés történt, mert a hajó már egy éve használatban van. Lényeg ami lényeg, hogy végül eper jele lesz Jázminnak, mert nagyon szereti az Eperke mesét. Mostmár nézhetek olyan anyag után ami tele van epres motivumokkal.... hát egyszerű dolog kellene legyen, valahogy mégsem az... na de személy szerint nem szándékozom túl bonyolitani a dolgokat.
Ha vannak jó tanácsok igy óvoda kezdés előtt szivesen fogadom már azoktol akik ezen már átestek. előre is köszönöm.
Szép hétvégét.SDG

2010. augusztus 19., csütörtök

Szeretem a nyarat:)



lassan már 5 hete nem irtam semmit, na de nem azért mintha nem zajlana az élet, sőt pont azért mert nagyonis zajlik. De a fő ok, az, hogy mostanában egész nap gép előtt dolgozom, igy már mikor haza érek nincs kedvem otthon is bámulni a képernyőt. Hát vázlatosan le irom mi is történt az elmúlt hetekben: a kerti tevékenykedésnek és Attynak köszönhetően eltettünk egy néhány üveg barackízet a télire, nagyon fincsi lett. A paprikák, és paradicsomok is szépen nőnek a kertünkben, nemsokára ebből is lesz befőzés. Hétvégén nagy zakuszka eltevésra készülök, persze nekünk a padlizsános a nyerő, de azért feltettem ide 6 féle zakuszka receptet. Mi nagyon szeretjük.

A teraszunk tele leanderrel, sárga, bordó, barack-szinben, teljesen relaxálok amikor melóbol hazamegyek és egy kicsit kiülök a friss levegőre. Elég sok vendég is megfordult nálunk mostanában, múlt héten is voltak 2en a Continentál csoportból. Hétvégén jön apósom, még egy kicsit segiteni Attynak ilyen-olyan dolgokban... és persze várjuk újra Reniéket is, akik mindig kedves vendégek nálunk. Ilyen vendéget mind csak fogadjon az ember:)
A héten tudatosult bennem, amikor megjött az oviból egy kis értesitő, hogy milyen hamar telik az idő, lassan 3 éves lesz Jázmin és szept. 3tól oviba fog járni. Ezt is Isten vezetésének látom, hogy még mielőtt tudtam volna, hogy itt fogok dolgozni, már azelőtt beirattuk az oviba Jázmint, pedig elég messze van az otthonunktól, de a munkámtol viszont 5 percnyire. Ugyhogy szeptembertől együtt járunk majd ovi,-munkába, illetve haza. Jó itthon, szeretem a frissen festett szobáinkat, és a felujjitott lakásunkat. Úgy látszik az ember akkor tudja értékelni igazán amije van, amikor szinte elvesziti.... de ha a vége jó minden jó, nem igaz?
Lassan lejár a próbaidőm is, ennyit csak egyetem ideje alatt tanultam, de vizsgáim mind jól sikerültek, sőt mondhatni, hitem szerint, reménységem fölött megsegitett az Úr. Hétfőn még lesz egy utolsó, gyakorlati, de úgy érzem arra már felkészített az elmúlt néhány hét. Köszönöm az imatámogatásokat és a telefonhivásokat.

SDG