Képekben is...

Ma kaptunk emailben egy linket, aki szeretné megnézheti bővebben a hétvégi eseményeket itt

Az orgonánál. Jól elkaptak 2 antenna között :))

Ujra a karvezetés szolgálatában...

Ifi találkozó alatt zongoráztam...

Atty pedig gitározott...

Egy néhányat azért feltettem ide a kedvenceim közül. SDG

Micsoda 7vége!!!

Szombaton ifi konfi... mondták az itteniek, hogy nem kell nagy tömegre számitani, ha leszünk 30-40 az jó... erre szerintem 80-100 körül volt a fiatalok száma. Yupiiii! Mi már nem az ő korosztályukhoz tartozunk, de örültünk velük együtt, mert jó volt hallani, hogy tudnak ezek a fiatalok magyarul is. Igaz maguk közt leginkább angolul beszélnek, de bármelyikhez szóltam szépen konverzáltunk magyarul. Este egy zenés istentiszteleten vettünk részt, AKTIVAN, Atty gitározott és vezette az éneklést, én meg zongiztam, és olyanokkal énekeltünk együtt akikkel még életünkben most találkoztunk előszőr. Tomi, aki ennek az egésznek a főszervezője volt, keményen állta a sarat minden tekintetben. Az UR megáldotta őt "erős vállakkal" a terhek cipelésére. Jó volt együtt zenélni Rékával, aki fantasztikusan hegedűl (profi hegedűs, ő is Ma.o.ról jött ide férjhez). Fantasztikus élmény volt részemre, hiszen alig volt fél óra időnk gyakorolni, ennek ellenére, "egy hangszerként" csendültünk fel Isten hatalmas keze alatt. Szuper volt.

Vasárnap következett a pásztori beiktatás. Hosszú, de szép ünnepély volt, amit egy közös malacsültes ebéd kisért... yami. Na ... de nem ez a lényeg, hanem hogy én -mi Attilaval különösen örülünk, hogy Dániel a lelkipásztor itt. Tudjuk, hogy az itteni gyülekezet rég imátkozott már egy pásztorért, aki összetartsa a nyájat, (néhánynak még viccesen megjegyeztem: Látja testvér, imátkozott pásztorért, és bonuszként egy kántort is kapott mellé :) )de nekünk ennél több Dániel és családja.. tudtam én, hogy Dániel Atty rokona (uncsija), de én igazán csak most egy néhány hete ismertem meg, amióta itt vagyunk Torontoban. Mondhatom, egy nagyon kedves, segitőkész, "számithatsz rá" embert ismertem meg benne. Örülök, hogy a gyakorlati életben is ugyanaz, mint amit a szószékről prédikál. Imátkozunk érte, hogy az Ur öltöztesse fel az Ő erejével és bölcsességével, hogy tudja elvégezni a rábizott munkát, és majd amit tudunk mi is segitünk. Jó volt hallani a bizonyságtételét vasárnap, hogy honnan indult, és hogy került ő ide az Ur vezetésével.

Hétfőn hivatalosan is Kanadában hálaadó nap... hát idén különösen hálával jöttem Isten elé. Ahhoz képest, hogy csak egy néhány bőröndel jöttünk ide, a kis lakás amit bérlünk teljesen otthonossá változott a testvérek segitségével. Tényleg mindenről gondoskodtak, hogy ne legyen hiányunk semmiben. Kávéfőző, kenyérpirito, sőt még kenyér sütőt is kaptam, amit sajnáltam egy kicsit, hogy otthon maradt, mert ugy gondoltam, hogy ezután nem fogok tobb finom mazsolás kalácsot sütni, persze a finom házi kenyér mellett. Nahát nem igy tortént. De ezek aproságok, mégis az Ur jóságát és gondviselését mutatja felénk beigazolva az ő igéjét, amit kaptam mikor eljottem otthonrol: Te csak az Istennek országát keresd, ... minden egyéb megadatik.... azóta is mindennap eldudolom az éneket is :) A családomon kivül különösen hálás vagyok Dánielékért, Olganéni és Pistabácsiért, akik elso perctől nagyon kedvesen fogadtak, Tőtös Mártáért, aki jó barát, nemcsak az enyém de Jázminé is :), Szegedi családért,Balla családért, Weiss családért, Nagy családért, Oláh Mártáért, Lenkéékért, Tomiért, Zsuzsa néniért, és mindekiért akiket most ismertem meg az utobbi honapban. Ők Isten ajándéka egyenként számunkra. Ugy látszik ez évben a karácsony hamarabb érkezett :)

SDG

Rama tábor

Könnyű megjegyeznem a nevét, mert a Rama margarin a kedvencem volt, sajnos itt nem lehet kapni, de van más :) Na de visszatérve, pénteken elutaztunk a Rama táborba, kb 70 km-re van Torontotol, nagyon sok tó van körülötte, és a fák mindenütt kezdik felölteni az őszi szineket. Főleg a vadszőlőnek olyan piros levele van ilyenkor, hogy csoda. Pénteken és szombaton Attyék dolgoztak a táborban. Mi szombaton sétátunk, fedeztuk fel a természetet, Jázmin kedvenc játéka a kavicsok vizbe való dobigálása lett. na persze volt egy jo segitsége a Tőtös Márta, aki oly sok turelemmel adogatta neki a kövecskéket. Vasárnap hálaadó napot ünnepeltünk, és az volt az egyik fő gondolat, hogy ne csak ilyenkor legyünk hálásak, hanem az év mindennapján. Nagyon finom ebédet föztek nekünk, és mivel készülünk egy kis albérletbe elköltözni, a kedves hölgyek készitettek nekunk egy aranyos kezdő csomagot, tányérok, poharak, konyhai eszközök... annyira meglepődtem a kedvességükön, és hogy milyen jo Isten hozzánk, hogy igy kirendeli a mindennapi szükségleteinket. Érdemes az Ő nevében és erejében bizni.
" Aki hálaadással áldozik az dicsoit engem". Ima: "Segits Istenem, hogy az én szivem minden körülmény között hálás tudjon maradni, hogy ezáltal is a te nevedre hozzak dicsőséget! Köszönöm az életet, az egészséget, a mindennapi kenyeret. A családomat, a gyülekezetet, ahol téged dicsoitenek.Köszönök mindent Neked, ámen."

Szép hétvége volt. SDG.

Ügyes kezek :)

Ma Balla Máriáéknál töltöttük az egész napot, zakuszkát készitettünk és az én kislányom, nagyon segitokészen bontogatta velem a paszulyt. Egyem meg a kis ügyes kezét! :)

Nagyon jo napunk volt, jo volt közelebbről megismerni az ittenieket, persze Márta nem is új, inkább régi ismerős. Neki nagyon örültem amikor találkoztunk eloszor a gyuliben. Roviden ennyi.

SDG

Vároterem-

hez hasonlit az életünk ezekben a napokban. Visszaemlékszem mikor Amsterdamban vártuk a következő repülőnket, tudtuk, hogy valamikor felszállhatunk, csak pontosan nem tudtuk mikor, hát most is igy vagyunk... igéretben van egy lakás amit kibérelhetunk, csak még pontosan nem tudjuk mikor. A napjaim most leginkább pihenéssel telnek és probálom bepotolni a Jázminnal valo foglalkozást. A mult héten többször is kimentunk 4en (Adina, Salomé, Jázmin, én) egy közeli játszótérre, ott nagyon szerették a gyerekek. Jázmin a hintázást és a csúzdavárban való mászkálást élvezte a legjobban :)) Adina készitett képeket, majd kölcsönkérek tőle egy néhányat. Kár, hogy otthon nincsenek ilyen játszóterek... hát mostmár ugy érzem teljesen átálltam erre az idozónára, szokom az itteni üzleteket, vásárlási szokásokat. Tegnap ujra elmehettünk ISten házába, az imaházba. Van itt egy jo szokás, reggel imaora és istentisztelet után, senki nem megy haza, hanem idehozza az ebédjét és elfogyasztja, utánna johet énekproba, vagy más, majd 3tol a délutáni program, ez azért is van igy, mert a legtobben elég messzirol jonnek, 40-50 perceket utaznak. IGy adodik lehetoség tobb embert megismerni, és idáig csak kellemes benyomások értek. Szeretjuk itt, ha a Jóisten is jónak látja, akkor szeretnénk szolgálni a gyülekezetben továbbra is zenével énekekkel. Okt9, 10 ifi találkozo, 11én pedig lesz Dániel beiktatása. Ezen a hétvégén pedig halásztáborba készülünk, reméljük az idő is szép lesz, mert jelenleg elég borus. Még most is alig jon hogy higyjem, hogy itt vagyunk...

A tegnapi imaórai téma: Isten békessége minden értelmet felülhalad. Ehhez az út pedig a szelid és alázatos élet. Aztán Jábéc imájárol volt szó, aki Isten áldásáért könyörgött, majd délután a hit fontosságárol, és a lelki fegyverzetek felöltésérol.

Sokat gondolok haza, az ottani barátokra ismerősökre, de őszintén még honvágyam nincs, ... talán ez még tul hamar is lenne... na szoval még vároterem szerű az életem, életünk jelenleg, várjuk, hogy ISten megmutassa, merre vezet vándorutunk e földi létben:)

SDG

Gazdag programok

Csütörtök: gyülekezeti alkalomPéntek . CN tower
Szombat: Grillparti a Bákai István és Olganéninél
Vasárnap:gyülekezeti alkalom.
Már rég nem éreztem ilyen jol magam vasárnap egy gyülekezetben. Sok kedves testvér fogadott minket, az ebéd szeretet vendégség volt, mindenki megosztotta a másikkal amilye volt. Az összejövetel után pedig felköszöntötték Dánieléket mint az uj lelkipásztorukat, és ujra sutik sorozata volt az asztalon. Az alkalmon volt lehetoségunk nekunk is bemutatkozni, zenélni énekelni, még az énekkari probán is részt vehettunk. Nagyon nyitottak a testvérek, közvetlenek, és naaaagyon segito készek. Jól érezzük itt magunkat, élvezzük még Dánielék vendégszeretetét egy ideig, köszönjük az Urnak hogy vannak ők itt nekünk. Most egy néhány kép:

SDG

Utazás képekben :)

Készülünk Torontoba, Jázmin is érdeklődéssel figyeli mi ez a nagybőrőnd...

Elbúcsuztunk kedves szomszédainktól is, akiktől nagyon sok szeretet és segitséget kaptunk az elmult években, köszönjük még 1x.

Bedő Gábor kedves barátunk vitt fel Budapestre, és előző este családja fogadott minket egy nagyon finom vacsorával, sajnálom hogy nem volt nálam a fényképezőgép :( Köszönjük :)

Budapesten a reptéren

Magyarország fölött utban Amsterdam felé...

Amsterdami reptéren, egy kislánnyal nagyon megbarátkozott Jázmin amig vártuk a következő járatot....

a repülőnk ami átvitt az óceánon :)

Toronto felett...

Nagyon szuper utazásunk volt, Jázmin nagyon élvezte a "betűvel" (repülővel) való utazást. Végig játszott énekelt, és mivel mind 2 repülőn az ablak mellett ült a látvány is lenyűgőzte. Aludt is 2-2 órát, és észre sem vettük az utazást mert nagyon jó volt a kiszolgálás is. Kellemes élményekkel maradtunk ami a légitársaságot illeti.

12 óra utazás után végre megérkeztünk :)

Itt várt minket Dániel, és a Weis család, akik 2 órát vártak ránk mig az utlevél ellenőrzésen átmentünk és a csomagjainkat sikerült összeszedni. De minden megérkezett velünk együtt, a gitárt pedig felvittük a repülőre magunkkal, amit az ajtónál nagyon kedvesen átis vettek és az első osztályon találtak neki egy tároló helyet :)

Jelenleg Püsök Dániel és Adina fogadtak be minket mig alakul a helyzetünk, és hihetetlen milyen nagy áldásokban részesit ISten. Hisszük hogy továbbra is velünk lesz, és vezetni fog, ahogyan eddig is tette. Tegnap este már találkoztunk egy néhány testvérrel az itteni gyülekezetből. Ők is nagyon kedvesen fogadtak és jó volt érezni a szeretetüket már első perctől. Hát itt vagyunk, jól vagyunk :)

SDG